kezdő

• инициатор

• начальный

• начинающий

* * *

1. формы существительного: kezdője, kezdők, kezdőt

начина́ющий м, -ая ж; новичо́к м

2. формы прилагательного: kezdők, kezdőt, kezdőn

нача́льный

* * *

I

mn. 1. начинающий;

a beszélni \kezdő gyermek — ребёнок, начинающий говорить;

2. (kezdeti) начальный;

\kezdő fizetés — начальная зарплата;

\kezdő lépés — первый/начальный шаг;

3. (személy) начинающий;

\kezdő író — начинающий (v. tréf. неоперившийся) писатель;

4.

nyelv. \kezdő ige. — начинательный глагол;

II

fn. [\kezdőt, \kezdője, \kezdők] 1. — начинающий, младенец, biz. новичок, (nő) начинающая;

már nem \kezdő szól. — он давно уже вышел из пелёнок; \kezdők számára — для начинающих;

ti a tudományban még csak ók vagytok вы ещё младенцы в науке;

2. szính. дебютант, (nő) дебютантка